Sikerült az Öregtől csónakot szerezni, jutányosnak
éppen nem nevezhető áron, a csapat pedig felkészült az indulásra,
szerencsére az istenek kedveztek nekünk, mert nagyon csendes volt a
tenger, és így kieveztünk minden gond nélkül a szirtig. Itt Yaram egy
sikeres dobással beakasztotta kampós kötelét egy repedésbe, és sikerült
egy helyben tartani a csónakot.Az ő ötletét végül elvetette a csapat,
hogy megmásszuk a szirtet, maradt a mélység, leúszva a szirt mellé,
hátha találunk valamit.
Tin vállalta, hogy leereszkedik a
mélybe,
Zanaffar pedig vízlégzés varázslatot bocsátott mindenkire, kivéve
Roscoe-t: ő idegenkedett a vézna alak fizikai érintésétől, ami a
varázslathoz kellett volna; inkább a csónakban maradt. Tin talált egy
nyílást,
köszönhetően a fényvarázsnak, amit magára mondott. Följött a víz alól,
és Zanaffar és Yaram is követték hamarosan. Odalent a nyílás hamarosan
levegős helyre ért, egy kanyargó lépcsősor vitt fölfelé, egy kisebb
terembe, ahol két, egymást keresztező kéz zárt el egy jókora, díszesebb
ajtót. Némi vacilálás után Zanaffar és Yaram belerakták a kezüket, és az
ajtó kinyílt, és egy kis terem tárult fel, benne valami örvénylő,
színes gomolygás, talán valami kapu, de nem mertük nagyon bolygatni.
Mindenesetre a csapat három tagja úgy döntött, hogy visszatérnek a
félszerzethez, és megkérdezik a megbízójukat, hogy ez mi is lehet.
(... a napnak még nincs vége, de xp-ért lehet pótolni a hézagokat ...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése